Arany János - AISTHESIS

Megérzés
Bort vett magának a tudós;
   Van hozzá tudománya,
Van eszköze: felbontja és
   Izenként latra hányja:
Mi benne a szesztartalom,
   Mi a cukor, a mézga?
Festőanyag, csersav, víz, lég
   Mi fínom zagyvaléka?
S minden hogyan másul, vegyül? -
   Eredmény az: midőn begyül
Hozzá néhány cimbora:
   Ihatatlan a bora!
Bor-szedni jár a vén kupec;
   Van néki „borpróbája”:
Nem oly tudákos eszköz az,
   Csak nyelve, ínye, szája.
S megismeri a zamatost,
   Véknyat, „testest”, kövéret;
Ez vén, „magát megette már”,
   Ez fiatal, ez érett.
Hordószagút-mit nem visz el; -
   S ha önkint nem ereszti fel
Hogy sok legyen, szapora:
   Nagyon kapós a bora.
                *
A nyelvnek is törvényeit:
   Széppé, jóvá mi tészi:
Nyelvész urak jobban „tudják”.
   A költő jobban „érzi”.

(1877 dec. 29)

Forrás: Arany János összes költeményei