El nem aludt lámpám; csak, mint nem-földi menyasszony
Hoztam el: éjfélkor várni az égi Jegyest.[1]
Könnyetek értem hát, szüleim, már omlani szűnjék:
Balzsamot, ím, mennyből hint Ilonátok alá.
(1880 jan.)
Forrás: Arany János összes költeményei
