Fáradt szemre álmokat hoz
Esős idő és ború:
Azt álmodtam én, hogy hangját
Elveszté a háború.
Sorba, rendbe voltak állva
Az ellenfél és fele,
Meg van adva ütközetre
A vezérlők kézjele.
De parancsszó ajkon elfúl,
Tiszt nem hallja önmagát,
Trombitásnak láthatod csak
Duzzadt képit és nyakát.
*
Irtóznék el a rettentő
Vérontástól a világ
S minden korból, új tavaszból
Nem hullna el a virág.
(1877 után)
Forrás: Arany János összes költeményei
Arany János - A NÉMA HÁBORÚ
