Összes műve: Arany János - „A TÖLGYEK ALATT”

A tölgyek alatt
   Sokat űltem másszor,
De meg is bántam
   E hibámat százszor:
Jutott nekem érte
   Keserű falat;
Dehogy űlök többé
   A tölgyek alatt!
A tölgyek alatt
   Verset gabalyíték;
Ment, - homlokomat
   Sem verte veríték;
Vesszőt futa, - hétszer
   Föl meg le szaladt
Érte szegény kis vers:
   „A tölgyek alatt."
„A tölgyek alatt
   Én űlni ne merjek,
Miután lettem
   (Magam írom) gyermek" -
Nagy ménkü levélben
   Jött parancsolat -
„Avagy írjak prózát
   A tölgyek alatt."
„A tölgyek alatt
   Beteg, ősz poéta
Leűlhet ugyan,
   Ha nehéz a séta:
Hanem aki hatvan
   Telet ért s nyarat,
Az versbe ne fogjon
   A tölgyek alatt.
„A tölgyek alatt
   Öreg hernyók másznak,
Melyek ifjan mint
   Lepkék karikáztak;
Ez a világ rende,
   (Visszára halad):
Aki hernyó, másszon
   A tölgyek alatt!
„De tölgyek alól
   Pindusra ne másszon,
S ott mint fiatal
   Ne is hadonázzon;
Mi vagyunk, babért ki
   Ott mostan arat:
Ő fogja be száját
   A tölgyek alatt!"
Mert tölgyek alatt
   Üte lantján csorbát,
S lánglisztje közé
   Elegyíte korpát:
Most, ha mi lisztlángot
   Őrölt e garad,
Mind korpa ez egytől:
   „A tölgyek alatt."
„A tölgyek alatt
   Babérjain űlve
Még élhet ugyan,
   Nem irígylem tűle:
Hanem irjon már más,
   Ki fiatalabb
S nem rímel a b-re
   Igy: „tölgyek alatt."
„A tölgyek alatt" -
   Küldöm kritizálva:
Minden sora bűn,
   Minden szava szálka.
Nincs benne sem érzés
   Sem egy gondolat,
Csupa üres léggömb
   „A tölgyek alatt."
„Ki a tölgyek alatt,
   Noha csúzos karral,
Üstökbe nem áll
   Egy nyári viharral,
S ha érzi szelét, már
   Gyáván beszalad:
Hogy' is írna az jót,
   A tölgyek alatt!
„A tölgyek alatt -
   Felhők szeme rebben" -
Van-e szép, vagy kép,
   Vagy értelem ebben?
„Felhők szeme" ilyen
   Csoda-bogarat
Képzelni... ha cédrus,
   Nem tölgyek alatt!...
„Ám, tölgyek alatt
   Hiú vén poéta
Megszokta nagyon
   Olvasni nevét a
Rossz verssel, amelytől
   Már fű-fa szalad...
Úgy ontja örökké
   A tölgyek alatt.
„A tölgyek alatt -
   Beteg-é, vagy alszik? -
Nem oroszlány - de
   Szuszogása hallszik:
Nosza, rugjuk főbe,
   Bármily fenevad,
Hogy holtra gebedjen
   A tölgyek alatt!"

(1878 máj. 8)

Forrás: Arany János összes költeményei